A házi betonkeverés kifejezetten munkaerő- és energiaigényes tevékenység. Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben a házi betonozás árak nem olcsóbbak, mint a gyári beton, főleg nagyobb mennyiség esetén. Kisebb feladatokra viszont jó megoldás a házi keverés. Például fedett autóbeállók, rövidebb kerítések pont- vagy sávalapjának elkészítésére, kerti árnyékolók, támfalak építésére, szegélykövek megtámasztására. Ezek olyan esetek, amikor valóban jobb, olcsóbb megoldás a betonkeverő otthoni üzembehelyezése.

Kisebb betonozási munkákhoz jó megoldás a házi betonkeverés

Természetesen nem ördöngösség a kalákában történő házi betonozás, de vannak szabályai. Készüljünk fel egy kiadós izomlázra is. A beton ugyanis nehéz: 1 m³ friss beton (ez kb. 5 m² területű, 20 cm vastag betonréteg), súlya meghaladja a 2 tonnát, vagyis a 2 000 kg-ot. Ezt elkészíteni, mozgatni, bedolgozni bizony nem egyszerű feladat.

OTTHONI BETONOZÁS LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

Mint tudjuk, a beton cement, sóder (homokos kavics) és víz adott arányú keveréke. Minősége, erőssége, szilárdsága az összetevők minőségétől és arányától függően változik. Az egyik beton például aljzatbetonnak alkalmas, egy másik fajta pedig a vasbeton szerkezetekhez.

A beton keverési arány

A beton jellemzően 60-75% sóderből (homokos kavics), 10-15% cementből és 15-20% vízből áll. A beton keverési arányok betartása mellett ügyeljünk az összetevők jó minőségére is. A cement ne legyen kemény, a sóderben ne legyenek föld- és agyagdarabok, mert jelentősen gyengítik a betont.

A betonkeverés házilagos kivitelezésekor is fontos, hogy az összetevők aránya állandó legyen. Ellenkező esetben a megszilárdult beton is egyenetlen minőségű lesz. Hol erősebb, hol gyengébb, ami könnyen süllyedéshez, repedéshez vezethet.

Még mindig gyakran hallani és olvasni az „egy lapát cement, 3 lapát sóder meg egy kis víz” szabályt. Ez a módszer azonban alapjaiban helytelen, mert nem teszi lehetővé az egyenletes minőség fenntartását. Jellemzően a szükségesnél sokkal több víz kerül így a keverékbe, ami gyengíti a betont, aminek később meglesz az ára.

Kerüljük a lapáttal való adagolást, az összetevőket tömeg szerint mérjük ki!

A betonkeverés házilag könnyen megvalósítható egy sima, 10 literes kőműves vödörrel, egy házi mérleggel és egy alapvető matematikai ismeretekkel rendelkező csapattaggal.

Hogyan mérjük ki a beton összetevőit?

• • A 10 literes mérővödrünket töltsük fel cementtel az 1 liter vízhez tartozó magasságig.

• • Mérjük meg a súlyát úgy, hogy kivonjuk belőle a vödör tömegét. Ez lesz a keverési alapunk úgynevezett tömegegysége.

• • Ehhez viszonyítva mérjük ki a fenti arányok szerint a sóder és a víz mennyiségét, majd jelöljük meg ezeket is a vödör oldalán.

• • Ha mindezt túl bonyolultnak találjuk, használhatjuk az 1 tömegrész cement, 6 tömegrész sóder, 0,6 tömegrész víz beton receptet is. Így egy erős, otthoni használatra ideális betont kapunk. Azonban a beton végleges tulajdonságait befolyásolja még a sóder szemszerkezete és nedvességtartalma, a cement minősége is.

• • A keverésnél először a sódert tegyük a betonkeverő gépbe, és utána a cementet. A száraz alapanyagok összekeverése után, kisebb adagokban adjuk hozzá vizet. A végére is hagyjunk egy keveset. A sóder víztartalma különböző lehet. Ha már önmagában is nedves, csökkentsük a felhasznált víz mennyiségét. Ne keverjük túl sokáig, mert az is rontja a beton szilárdságát.  

Keverjük össze az alapanyagokat betonkeverővel

Családi házak építésekor a házi betonkeverés a kétezres évek elejéig általánosan elterjedt volt. Kisebb mennyiség esetén egyszerűen egy nagy kádban vagy a talicskában keverték össze a hozzávalókat, nagyobb mennyiségnél betonkeverőt béreltek. Manapság is ez a legmegfelelőbb módszer.

Házi betonozásnál a betonkeverő nélkülözhetetlen munkaeszköz

Milyen betonkeverőt béreljek?

Betonkeverő gépek többféle méretben és típusban is elérhetők a kölcsönzőkben. Az egyszerű kézi keverőgépektől kezdve az összecsukható típuson keresztül a komoly kapacitású, 350 literes betonkeverőkig.

Mérjük fel a betonozandó terület nagyságát és a friss beton mozgatására, bedolgozására rendelkezésünkre álló emberi erőforrást. Ezek függvényében választhatjuk ki a betonkeverő kapacitását.

A friss betont célszerű nagyon rövid időn belül, kb. azonnal felhasználni, a betonozandó területet pedig szünetet sem nagyon tartva, egyszerre lebetonozni. Annyi embert kell segítségül hívnunk, és akkora betonkeverőt kell bérelnünk, hogy ez megvalósítható legyen. Csak a nedves betonok kötnek össze egymással és szilárdulnak egy rendszerré!

A beton bedolgozása, tömörítése

A beton bedolgozása a még képlékeny, alakítható beton célhelyen történő lehető legtökéletesebb elegyengetését, elsimítását jelenti. A keverés és a talicskával, vödörrel való helyszínre szállítás során sok levegő kerül a keverékbe. Ezt, amennyire csak lehet, el kell távolítani belőle. Végeredményként egy sima, homogén felületet kell kapnunk, ami teljesen kitölti a rendelkezésére álló teret (zsalut), és minden oldalról körbeveszi a merevítő vasszerkezeteket.

Régebben vasrudat vagy döngölőfát (csömöszölőt) használtak ehhez. Ma jelentősen megkönnyíthetjük az életünket és meggyorsítjuk a folyamatot, ha lapvibrátort vagy tűvibrátort is bérlünk a betonkeverővel együtt.  

Fontos! A friss beton maró hatású, pH-ja a tömény hipóval azonos, ezért mindig kesztyűben és gumicsizmában dolgozzunk!

Utókezelés

Egész eddigi fáradozásunkat semmissé tehetjük, ha elrontjuk ezt az utolsó, semmiségnek tűnő lépést. A betont szilárdulás után legalább 2–3 óráig, de inkább egy hétig nedvesen kell tartani. Vagyis meg kell gátolni a külső felület túl gyors kiszáradását, különben a betonunk megrepedhet.

A feladat az, hogy az elsimítás után benne tartsuk a betonban a kötéshez szükséges vizet. A beton gyorsan köt (nem szárad), mivel a felülete is párolog (nyáron különösen gyorsan) és a cement kötése is hőtermelő (exoterm) folyamat.

Betonozás után takarjuk le a betont geotextillel, ami csökkenti a párolgást, és tartsuk tartósan nedvesen (de ne úsztassuk) a felületet.